Kalibáskő gyerekvilág
Kalibáskő Gyerekvilág
Vándor magyar jurta-2016

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. segítségével 2016-ban honfoglaláskori női és férfi ruházattal bővült A Vándor magyar jurta projekt eszköztára. A honfoglaláskori ruhákat, kellékeket a Debreceni Nazca műhely készítette.

A bemutatott honfoglaláskori ruhák, kellékek nemes egyszerűsége, a használt színek, formák, motívumok harmóniája meglepi, pozitívan érinti meg, szemléletváltást idéz elő a résztvevőkben, így hozzájárulnak évente a több ezer magyar gyerekben egy életre felébreszteni ősiségünk iránti megismerésvágyat, hogy bátran és büszkén felvállalják identitásukat, megőrizzék, ápolják magyarságukat.

(2016-11-10)

Kalibáskő és környéke

A 13A jelű műúton Székelyudvarhelyről Csíkszereda irányába haladva a Vargyas-patakot átszelő híd után érjük el a kalibáskői elágazót. Ezt a területet különleges, kaliba alakú sziklaképződményről nevezték el, amely a Tolvajos-patak fölött tornyosul. A tengerszint fölött 898 m-en a csend, a nyugalom és tiszta levegő uralkodik.

Innen délre 2 km megtétele után érkezünk a természeti csodákkal felvértezett Hargitaliget forrásláphoz. A csupán 2 ha területű forráslápot, helyi néven, a Szortyogót limonit tartalmú ásványvízforrások táplálják. A természetvédelmi területen különleges, ritka növényzetet figyelhetünk meg.

A köves-patak mellett az egykori hévizekből, gejzírekből opál csapódott ki, főleg vízopál.

A Festőborvíz, vagy Kamilla-forrás vizét régen palackozták, Kamilla és Hargita forrás néven került forgalomba. A borvízforrás mellett a 19. sz. végén egy festékörlő malom működött. Itt készítették a különböző színű kovasavakat, vashidroxidot tartalmazó viaszopálból az okker-sárga festéket.

Kirulyfürdőt további 3 km megtétele után érjük el. A 19. században kőhalmi és segesvári szászok kedvelt nyaralóhelye volt. Vidáman előbúvó borvizei kellemes hűsítőül szolgálnak.
.A fürdő fölött magasodó Sólyomkő a sólymok hazája volt. Bethlem Gábor fejedelem uralkodása idején, az 16oo-as évek elején Lövétén több család foglalkozott sólyomidomítással. Itt fogták be a fiókákat, amelyeket fejedelmi vadászatokra idomítottak. Egy részüket szultáni adóval Konstantinápolyba küldtek. Munkájukért az erdélyi fejedelem kiváltságait élvezték: mentesek voltak a katonai szolgálat alól és az adózástól.
Mária Terézia uralkodása alatt elrendelte a kirulyi források vegyelemzését, melyet a kibédi származású marosvásárhelyi főorvos Mátyus István végzett el, miszerint az itteni ásványvizeket a hideg-savanyú-vasas vizek közé sorolta. Adatai bekerültek az Erdélyi Nagyfejedelemség Gyógyvizeiről szóló Bécsben kiadott szakdolgozatba. Kiadási év 1773.
Az Erdei Iskola épületétől (észak) irányba terült el a lövétei székelyek hajdani tanyavilága, melynek fa épületei ma is megtalálhatóak az erdei utak, ösvények, vízlelőhelyek mentén (a Hargita ezen része vízszegény, többnyire időszakos patakokkal, kevés forrással) . A telkeket a kaszálókról összegyűjtött kőhalom kerítések határolták, a tanyavilág házaiban bármikor menedéket talált a hargitai vándor, mivel ezeket a házakat tudatosan nem zárták be tulajdonosai, de a tűzhely mindig elő volt készítve, ezt használat után a megpihent vándornak ugyancsak előkészítve kellett hagyni. Ez íratlan szabály volt.
Nyugodt tempóban 6-8 óra alatt jelzett (függőleges kék sáv) turistaösvényen Hargitafürdőre lehet felkapaszkodni. Tiszta időben a „Szelek vésze” helyről gyönyörű rálátás nyílik a Déli Hargitára, a közeli Vargyas szurdokra és a távoli Fogarasi havasokra. Megcsodálhatjuk a Homoródok forrásvidékét és a Hargita nyugati oldalán található óriási vulkántölcséreket. Sajnos utunkon mindvégig akarva, akaratlan illegális fakitermelőkkel, vagyis tolvajokkal és „munkájukkal” szembesülünk még ma is, vagy vad hobbijukat kiélő kettő vagy négykerekű motorosok zavarhatják meg e szentély nyugalmát . Nyugalom esetén nagy esélyünk van nagyvadakkal, főként szarvascsapatokkal találkozni vagy friss medvenyomokat felfedezni a lágy erdei ösvényen.
Hargitafürdő 1200-1400 méter magasan fekvő kedvelt üdülőhely, ahonnan tiszta időben délre a fogarasi havasok csipkézett ormai, keleten a Csíki Havasok, északkeleten a Nagy Hagymás, Öcsém, Egyes kő, Csalhó láthatók. Télen legalább három sípálya működik (a Csipike kezdőknek, Miklós-, Kossuth- jól síelőknek/hódeszkásoknak.
Kora tavasztól késő őszig a természetes gyógymódokat kedvelő érrendszeri, reumatikus betegek és gyógyulni vágyók a vulkáni gázokat tartalmazó szárazfürdőt (mofettát –kialvó vulkánra jellemző széndioxid kiáramlási jelenség) jótékony hatásáért keresik fel.

Támogatóink